Betűméret: A A A

Pszicho- szociális munkacsoport

Pszichológiai team tagjai: 

Balázs Tünde – pszichológus

Erős Nikolett –  klinikai szakpszichológus

Gergev Gyurgyinka PhD – neuropszichológus

Szentes Annamária – klinikai szakpszichológus (Gyesen)

Varga Veronika – pszichológus

Diplomás foglalkoztató: Mina Katalin

Szociális munkás: Molnár Kata

Pszichológia munkacsoport

A II. Gyermekgyógyászati Klinikán folyó pszichológiai munka hosszú időre nyúlik vissza. Dr. Polcz Alaine és Dr. Bakos Márta az l970-es évek elején kezdték szemléletformáló munkájukat, melynek legfőbb célkitűzése a hospitalizációs ártalmak csökkentése volt. Felismerték a napi látogatás, az anya állandó jelenlétének fontosságát gyermeke mellett, a kórházi miliő-alakítás, a kórtermi játék – foglalkozásterápia, a kórházi pedagógia alkalmazásának jelentőségét. Mindebben országos modellé vált Klinikánk.
1980-ban létrehozták a játszóházat, ami a szórakozás, kikapcsolódás helye lett és egyúttal beteg gyermekek rehabilitációját is szolgálja. Ezért az úttörő munkájukért Nívódíjat kaptak.
Az osztályon kezelt betegeken kívül a gyógyulóban lévő, kontrollvizsgálatokra járó gyermekekkel is folyik szupportív terápia, utánkövetés, pályamódosítási konzultáció.
A lelki gondozás mellett nagy hangsúlyt kapnak a rehabilitációs programok illetve létesítmények. Kiemelkedő szerepe van az 1989-ben létrehozott Bakonyszűcsi Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthonának. A rehabilitációs programok között szerepelnek hajókirándulások, bábszínházi előadások, táborozások a „Bátor Táborban” és Írországban minden évben kicsiknek és kamaszoknak. Ezen programok keretein belül a gyermekeknek lehetőségük van találkozni a már gyógyulóban lévő gyermekekkel illetve gyógyult társaikkal.
Munkacsoportunk kórházi nyitott művészetterápiás csoportokat is vezet: zeneterápia, gyermekdráma, meseterápia, képzőművészet-terápia. A gyógyult gyermekeknek lovas terápiás csoport foglalkozásokra is  nyílik lehetőség.

A diplomás gyermekfoglalkoztató a munkáját az osztályokon, a kórtermekben, illetve a játszóházban végzi. A foglalkozások rugalmasan alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Népszerű az óvodáskorúak körében az ujjfestés, gyurmázás, fonaljátékok, idősebbeknél a gyöngyfűzés, origami, gipsz képek készítése, szövés, nemezelés, üvegfestés, bőrművesség. Továbbá, az ünnepvárás is kiemelt klinikai tevékenységünk.

A Klinika általános osztályain (Gasztroenterológia, Endokrinológia, Pulmonológia és Reumatológia-Immunológia-Nefrológia, Sebészet) folyó pszichológiai munka részét képezi egyfelől az arra irányuló pszichodiagnosztikai vizsgálat, hogy a szomatikus tünetek hátterében, lefolyásában van-e szerepe pszichogén tényezőknek. Másfelől, a Klinikán gondozott páciensek pszichológiai támogatása, a hospitalizációs ártalom csökkentése és a krízis-intervenciós tevékenység is kiemelt feladataink közé tartozik.

A munkacsoport másik részében, külön történik az ambuláns és az általános neurológiai osztály betegeivel a pszichodiagnosztikai, illetve terápiás célzatú gondozás.

A klinikai fejlődés-neuropszichológia a neurológiával szoros együttműködésben a kognitív, azaz megismerő funkciók (észlelés, figyelem, végrehajtó funkciók, emlékezet, nyelv, írás, olvasás, számolás) veleszületett vagy szerzett zavarainak vizsgálatával és terápiájával foglakozik.

Neuropszichológiai diagnosztika és terápia a következő kórképek, tünetek esetén válhat szükségessé:

  • az átlagostól eltérő fejlődésű, vontatott vagy késlekedő pszichomotoros fejlődés esetén, csecsemő és kisded korban
  • azon gyermekek esetében, akiknél a beszédfejlődés sajátos menetben zajlik
  • tanulási nehézség egy-egy kognitív funkció terén tapasztalható éretlenség részképesség zavara esetén
  • egyes neurológiai kórképek esetén a kognitív képességek fejlődésmenete az átlagostól eltérő ütemben zajlik, például egyes genetikai háttér alapján is igazolt szindrómákban (pl.: Williams-szindróma, Turner-szindróma, Fragilis X-szindróma stb.), a mentális képességek fejlődésmenetére gyakran vannak hatással a különböző epilepsziaformák, egyes degeneratív betegségek együtt járnak a mentális képességek színvonalának hanyatlásával

A diagnosztikus munka fő kérdése arra vonatkozik, hogy a veleszületett illetve fejlődés során szerzett zavar mely megismerési funkciókban ragadható meg a leginkább. A diagnosztika a teljes klinikai kép figyelembevételére épül, ezért a megismerő funkciók mellett egyéb kognitív folyamatok (mozgásszabályozás, cselekvésirányítás) valamint emocionális folyamatok vizsgálata is fontos szerepet kap.

A pszichodiagnosztikai vizsgálatot követően kerülhet sor a pszichoterápiára, melynek helye vagy a Klinika vagy a területileg illetékes legközelebbi Családsegítő Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó.

Szociális munka

A kórházi szociális munkás olyan segítő szakember, aki a gyógyító folyamatban résztvevők segítségével a kórházba kerülő gyermekek és családjuk szociális hátterét, gondjait tárája fel, segít ezek megoldásában. A családgondozás során információt nyújt és tájékoztatás ad a kórházi és más szociális szolgáltatásokról, és a korházi gondozás alatt figyelemmel kíséri a betegek szociális helyzetét. A segítő tanácsadást (jogi, életvezetési, szociális) nyújt a gyermek és családja részére.

A szociális munkás a tevékenysége során ellátja a betegek szociális vonatkozású érdek- és jogvédelmét, célja, hogy érvényesüljön a „gyermekek mindenek felett álló érdeke” alapelv a gyermek gondozásában, nevelésében.

A kórházi szociális munkás „híd – funkciót” lát el – egyrészt kapcsolat a beteg és családja között, másrészt a kliens és a külső erőforrások között.

A kórházi szociális munka célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, veszélyeztetettsége esetén annak elhárításában való közreműködés, mely során segíti a szülőket olyan támaszok, segítségek felkutatásában, melyekkel a gyermek veszélyeztetettsége mérsékelhető, megszüntethető, és elkerülhető legyen a kiemelés.